Konfliktusok a családban, a válás okai

 

A rendszerváltozás óta hazánkban is gyökeresen megváltozott a házasság intézményéhez és a családhoz való társadalmi hozzáállás. Friss felmérés szerint az utóbbi három évben a házasságkötések száma a korábbiaknál sokkal nagyobb mértékben, 8,4 százalékkal csökkent, miközben a válások száma az utóbbi években folyamatosan emelkedett. Az okok között az is szerepel, hogy az emberek bizalmukat vesztették a házasság intézményében, és inkább az élettársi viszonyt választják. A gyermekvállalás is kitolódott: míg a 90-es években a nők átlagosan 22 évesen szülték első babájukat, addig 2009-ben ez már a 28 évet közelíti. Mindezek mellett tavaly megint 2,7 százalékkal csökkent a születések száma; a népesség természetes fogyásának mértéke az utóbbi másfél évtizedben folyamatosan meghaladta az évi 30 ezer főt; a 2010. januári adatok szerint 5,5 százalékkal tovább csökkent a születések száma.[1]

A válást konfliktusok előzik meg. A konfliktus a latin konfligere szóból származik, és összeütközést, összecsapást, harcot, küzdelmet jelent. A mai értelemben vett konfliktus a hétköznapokban a szóbeli nézeteltérés szinonimájaként ismert, a világpolitikai hírekben pedig hozzáteszik a „fegyveres” jelzőt, ha valódi harcról van szó. A hétköznapi konfliktusfogalomban fontos tényező, hogy ellentét csak egymással tartós és valamely közös cél érdekében létrejött kapcsolatban állók között alakulhat ki.[2] Fontosnak tartom közölni, hogy a házastársi konfliktusok típusainak osztályozásakor a szakkönyvek legfeljebb a csoportosításban térnek el.

Egy emberi kapcsolatban a konfliktusok csak egy bizonyos idő elteltével jelentkeznek. Ahhoz, hogy konfliktusról beszélhessünk, elengedhetetlen az ellentétek tudatosulása. A házastársak közötti érdekellentétet nevezzük házastársi konfliktusnak, ami érdek-, szándékbeli ellentétekben és időnként ellentétes interakciókban is kifejeződik. Tény, hogy a nők és a férfiak más konfliktusmegoldási módokat részesítenek előnyben. „A háborúskodás gyakran hatalmi pozíciókért folyik.”[3] A súlyosabb konfliktusokat a normák, elvek és értékek ellentéte eredményezi. „A családok funkciói kijelölik a házastársak lehetséges érdekellentéteinek fő területeit.”[4] A gazdasági, érzelmi és testi funkciók szerint sorra veszem a konfliktusforrásokat.

 

1.1. Jövedelem, megélhetés

 

A család ma nem a termelésre, önellátásra szerveződött, önmagában zárt egység, mint hajdanán volt, szerepe inkább az érzelmi összetartozás, az identitás megtalálása, megtartása és a gyermekek szocializációja miatt elengedhetetlen. A megélhetést a gazdaságilag fejlett országokban általában a jövedelem biztosítja, amit manapság már szinte mindenki a családi életen kívül folytat.

A házastársak között különbség lehet a szükséges jövedelem nagyságának megítélésében. A magasabb jövedelem egyesek számára öncél vagy a színvonalasabb fogyasztás eszközét jelenti, ami általában együtt jár a szabad idő feláldozásával, a szórakozásról való lemondással, az emberi kapcsolatok háttérbe nyomásával, a mindennapos kimerültséggel, sőt az egészség kockáztatásával. Mások pedig megelégednek az alacsony jövedelemmel járó fogyasztási szinttel, hogy több idejük maradjon a családra, a barátokra.

A házasságokban nézeteltérések lehetnek a jövedelem elosztása körül, továbbá dominanciaharcot eredményezhet, ha a nő többet keres társánál; a házasságokban manapság az önmegvalósítási igény is gyakran kerül előtérbe, ami tartósan egyenlőtlen teherviselést és szintén dominanciaharcot eredményezhet. „Sok embernek nemcsak a pénz beosztása jelent gondot, hanem az, hogy az egyre magasabb jövedelem megszerzése öncélúvá válik.”[5] A magasabb jövedelemmel rendelkező fél azon önigazolással, hogy a családjáért teszi, gyakran inkább lemond a családi együttlétekről. Egyre több ember válik munkamániássá, hogy a házastársi konfliktusai elől meneküljön…

A házastársi konfliktusok krízissé válhatnak, ha a család jövedelme az alapvető szükségletek kielégítésére sem elég, és a házastársak egymásban keresik a nehezen elviselhető állapot okát. A konfliktus gyakran makrotársadalmi adottságokra vezethető vissza, ami kívül van a házastársi viszonyon, mégis ott kulminálódik. S végül akkor is kialakulhat a pénz miatt ellentét, ha az külső szemlélő szerint elegendő, hiszen a házastársak eltérően ítélhetik meg a szükséges anyagi javakat; a „biztos megélhetés” képe szocializáció-, társadalom- és fogyasztási igénytől függő tényező.[6]

 

 

Oldal: Konfliktusok a családban, a válás okai I.
Gyógyul6sz - © 2008 - 2024 - gyogyitasenergiai.hupont.hu

Ingyen honlap és ingyen honlap között óriási különbségek vannak, íme a második: ingyen honlap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat